pecsi borvidék
A Mecsek és Tolna-Baranyai dombság középtáj, hazánk legdélebben fekvő területei közé tartozik. A Pécsi borvidék Baranya megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati irányú Mecsek hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el. A Pécsi borvidék szőlőültetvényei 110-300 méter tengerszint feletti magasságban találhatók, zömmel azonban a 180-270 méter közötti területeken települtek.
A szőlőtermesztés helyi jelentőségét és hatását a hunok, avarok és frankok idejéből is több feljegyzés tanúsítja, mint a Pécsváradi Apátság alapítólevele. Baranya neve is a szőlőre utalhat, egyik eredet értelmezése: „Bor anyja”.
A török hódoltság alatt lassú változás indult meg a bor termelésében, a korábban fehér borairól nevezetes vidéken. Ennek oka az egyre nagyobb számban betelepülő rác népesség volt, amely magával hozta a vörösbort adó Kadarka szőlőt és a hozzá kapcsolódó borkészítési kultúrát.
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott. A címer hangsúlyos eleme a várfalon álló két férfialak, akik egy rúdon hatalmas szőlőfürtöt (heveng) tartanak. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.
Pécsi specialitássá vált fajta az osztrák eredetű Cirfandli, amely a borvidék különlegességévé vált, de ma a borvidéken már csak kevés termelő foglalkozik a fajtával.
A világháborúk pusztításait követően vált külön a Pécsi borvidék a Villányitól. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet 1987-ben a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címmel tüntette ki Pécset.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehér, rozé, siller vörös
Pezsgő: fehér, rozé, vörös
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé, vörös
A termőterület talaja
A Mecseken a talajképző kőzet a pannon üledék és a lösz (nyugati rész), a magasabb részeken triász mészkő, de foltokban előfordul a permi homokkő (Jakab-hegy) és a permi agyagpala is. A Tolna-Baranyai dombság Baranya megye területére eső részén az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a jellemzők.
Főbb szőlőfajták
Olasz rizling, Chardonnay, Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Királyleányka, Kékfrankos
Tippek, ötletek
Keressük fel az egyetemhez tartozó szőlészeti és borászati kutatóintézet épületét és szőlőit a Jakab-hegy oldalában. Az ország egyik legszebb ilyen jellegű helyszíne!
